Haiku- és Apevaválogatás a MIR - Magyar Irodalmi Rovat állandó szerzőitől

Immáron másfél éve, hogy működik a Facebookon a MIR - Magyar Irodalmi Rovat oldal, amely rengeteg szerzőnek ad helyet publikálni a mai napig: Vers, Haiku, Próza, Novella, Apeva, Mese és Gyerekversek formájában. 

Itt, a MIR-TUS Irodalmi Folyóiratban, most az ott megjelent Haikukból és Apevákból válogattunk.

Szeresd, olvasd és élvezd kedves olvasó!

HAIKU

KIRKÓSA ANDREA Védőháló  Ha kizuhansz majd látókörömből, lelkem védőhálót von. * Simító Ujjbegyén szép szó domborodik, fehéren holnapot simít. * Szavakon túl Szavakon túl ott hol gondolat ragyog még oda rejtelek. * Bíbor éj Párás ablakra télárnyék rajzol bíbor éjt - parázsvarázs. SOMOGYI KLÁRA  Kimonó lebben  hűs fényében él ezer  pillangóálom.  * Bimbójába gyűrt  vörös selyemruháját  majd szél vasalja.  * mit borba fojtunk arról másnap látszatot szüretelhetünk * Anyám az élet tüzét gyújtotta apám  érte a gyertyát. HEGYINÉ HALPERT JUDIT  várandós az est - világra hozza az éj  összes csillagát * jó volna lenni hol menny és föld összeért - csillaghullásban * fénybe öleltél  bennünk volt akarásunk  újra rajzollak  * maradtam volna  mint pára zápor után -  nyáresti alkony  SZILÁGYI ENIKŐ  Tépjük szavaink: Szeret, vagy nem szeret? - Ne hibázz virág! * Nincs mitől félned Ha kanyarog az élet Dőlj bele, s figyelj! * Vonzóvá tesznek Titkaid, majd épp ezek Távolítanak * Nem férek bele Perceidből kiestem Nadrágzsebedbe

SZ. PÁL- KUTAS ORSOLYA  Valóság?  Magam csodálom  táguló pupilládban.  Torz tükröt tartasz.  * Ihlet  fejemben zsong még  a sokszínű nyersanyag  újabb versadag  * Demencia  rég elfeledett  ölelések közt csenddé  bomlik az elme  * Emlékezés  gyöngyhálót szőttem  kihullott könnyeimből  fogva tartalak  SZÓRÁD ANITA  itt szálltam ki, mert nem indult több szerelvény: "Föld! Végállomás!" * telhetetlenül beérjük kevéssel is csak az sok legyen! * fent az égbolton évezredek sétálnak - csillagjárdákon - * kopott asztalra ráncos kézből ima hull friss kenyér mellé. RUDER JANA  Ma megfejteném:  ki vagyok valójában  létem bogozom  * Minden ráncomban  emlékek gyűrődése -  múltban lapozok...  * kalács illatát  érzem, kint az udvaron  diót ráz a szél...  *  Zokogó fákat  temetnek a kémények  könnyező füst száll...  BÖRZSÖNYI  ERIKA  Kék lótusz szirmán  áttűnő lágy napsugár  a hajnali fény  * Hatvanhárom év  tüzem, parazsam elég,  csillagok gyúlnak  * Itt már hűs a lég  lelkem húrjain zengnek  a tücsökzenék  * Egy mora híján  írtam ma egy haikut:  csonka versem lett

APEVA

GYEBROVSZKI ILONA Az illem jó dolog. Megőriztem,  s visszamosolyog.  * Kész tészta kovásza, tűztől tiszta  lélek fohásza.  * Dúl kéjnek vöröse, tűzgyönyörnek rubin köntöse. * Rakj rendet fejedben! Egy új kezdet, az életedben.  GMEINDL MARGIT  Ég  bennem lángolva a szeretet, most tovább adom. * Hol kövér, hol sovány talányos Ő –  éji fénytitok. * Kis csíkos gombolyag, mint egy tigris, mutatja karmát! * A Párkák fonják már és kimérik életfonalam!

DUFEK MÁRIA  Sás  terem  tó partján,  jó szív mentén  nemes tett virul.  * Bérc  sasok  lakása,  igaz ember  csúcson sem inog.  * Mag  marad  a Szent szó,  jót munkál ki  a tanítottban.  * Kert  lelked,  virágot  ültess belé  ne gazt, elvadul. BARNA JÚLIA a virág éjjeli arca sápadt  mint fent a holdé * az eszed az érzés erejétől megfutamodik * a  házak fényt isznak az ablakok ragyogásából * a hajnal fákat fest a sötétből kibomló tájra

( Szerk.: Sapa Brown )