VERS
ZAKAR MÓNIKA
Keresztes
Ez vagyok én,
Egy kelevény.
Könnymosó kéz,
Fájdalmas vész.
Derűs égből villámcsapás, kastély árnyékában kapás.
Mindenek fölött egy ostor, kit tagadott a kolostor.
Űztem magam, űztek mások, elszálltak a tanítások.
Helybenhagytak kegyetlenül, embertárs ellenem szegült.
Mert éreztem,
S elvéreztem.
Emlék vagyok,
Békét hagyok.
( Szerk.: Sapa Brown )
Köszönöm szépen, hogy megjelenhetett itt is a vers és főként, hogy eredeti formájában olvashatják a kedves látogatók.
VálaszTörlés