MIR-TUS IRODALMI FOLYÓIRAT
2021. február 14.
Kép forrás: https://pin.it/1OEi89S
VALENTIN-NAP ~ KÜLÖNKIADÁS
VERS - ELSŐ KÖZLÉS
KOVÁCS DANIELA
Csöndfüggönyöm mögül
Azt hiszed, a távolból nem érzem,
hogy minden reggel új fájásra kélsz,
s hogy gúzsba köt a gyáva szemérem,
ha szíveden át mégis látni vélsz?
Azt hiszed, a távolból nem látom,
hogy hited hideg kövén rostokolsz,
s hogy az újra két kezével átfon,
ha véletlenül nevembe botolsz?
Azt hiszed, a távolból nem tudom,
hogy ajkadon bár ott a vasperec,
belülről szaggat, rág a szószurony,
s üvöltenél, hogy még mindig szeretsz?
Azt hiszed, a távolból nem hallom,
hogy csüggedt lelked nem leli helyét,
hogy remegőn, már-már emberhangon
siratja fájón elszakadt felét?
SAPA BROWN
Úgy
(Kedvesemnek)
Ahogy a fűzfa lombja a vízre hajol,
ahogy a víz tükre zsenge széllel dacol,
ahogy a sok hullám a szelíd parthoz ér,
úgy szeretlek, úgy várlak én.
Ahogy a madarak fel az égbe szállnak,
ahogy a levegő a szárnyuk alá kap,
ahogy vitorláznak és röptük földet ér,
úgy szeretlek, úgy várlak én.
Ahogy a rácsok mögül kitekint a rab,
ahogy a látogatója hozzá szalad,
ahogy a vasajtó kinyílik, hogy szabad,
úgy szeress csak, úgy akarj majd.
Ui: A mai napig hiszem, hogy nem véletlenül találkoztunk és amíg élünk összetartozunk, mint a borsó meg a héja. Köszönöm, hogy vagy nekem Egyetlen Kicsi Kincsem, hogy minden napomat bearanyozod!
SZILÁGYI FERENC HUBART
Feloldozás
Gyönyörnek, kínnak szent hona
e test, a vágyak temploma.
Szemed, mint gyertyafény ragyog,
ha gyónni újra kész vagyok.
De jaj, naponta vétkezem,
de szívem, ím, eléd teszem,
az üdvömért, hogy elfogadd –
feloldozásért áldozat.
Tíz ujjam ír ma testeden,
kivételes kegy ez nekem.
Bejárom hetyke halmait,
szerelmet őröl malma itt.
Pihegve száll a gond azon,
hogy én epedve szomjazom;
forrást keresve dzsungelen,
az Éden játszik most velem,
szül ihletet, s a vágy dagad,
s te prédaként dobod magad.
S a büszke tollam – ó a toll –
a szűz lapok közé hatol.
MAJOR PETRA
Tudatlan
Te még engem nem szerettél,
ha a félelemtől nem remegtél
- nagy titokban legalább -
hogy egyik éjjel elhagylak,
és a rád vadászó árnyalakok
egytől egyig felfalnak.
Te még engem nem akartál,
ha levegőért nem kapkodtál
- fél percenként legalább -
hogy láthasd, sorban leugrálnak,
csigolyáim lankáira,
a nyakszirtre gyűlt vágyak.
Te még engem nem féltettél,
ha zord vidékre nem tévedtél
- egy sikátorba legalább -
hogy koncot dobj a vadaknak,
és kihasználva mohóságuk,
engem megments magadnak.
Te még engem nem értettél,
ha egy mondatomból ki nem téptél
- zárójelben legalább -
hogy elmesélj egy történetet,
ami, hogyha te volnék én,
velem is megtörténhetett.
Te még engem nem gyűlöltél,
ha élve föld alá nem tettél
- gondolatban legalább -
hogy azután megbánhasd,
és újra-gyúló szíved fölött
az ördög álljon tótágast.
TORMA ÁGI
Hajnal a Hargitán
Fenn magasan a Hargitán,
bükkfa havas ága alatt,
December harmincadikán,
hol szarvas lábnyoma haladt.
Csak egy szó susogott halkan,
szélzúgásba beleveszve,
sebesült léleknek balzsam,
fájdalmait eleresztve.
Egymásba fonódott ujjak,
kesztyű szálak keszekuszán,
hecsedli bokrok bámultak,
mosoly ült kedves bajuszán..
Feketeszárnyú székicsér
nem dalol, délre költözött,
pàrát lehelt a hajnali dér
az édes csókjaink között.
ÉLES ANETT
Örökké
Hajlott háttal ballag az idő,
szállnak a percek és reszkető,
aprócska kezében fényszirom,
csillagról csend csöppen - én iszom.
Pihen a hallgatag, dús mező.
Egyre csak szállnak az éjjelek,
hatalmas fák fölött kék eget
festenek bolondos nappalok,
holdfény a testeden andalog,
szeretlek, őrülten féltelek!
Ébredő, aranyló hajnalok,
szemedben - meztelen - én vagyok.
Kincsek a percek, - nem számolom -
örökké végtelent álmodom,
halálon túl is a nap ragyog.
Vén idő egyre csak lépeget;
hajunkba fonja a fényeket,
csillagok útján Isten kísér,
szabad a lelkünk: az égig ér.
Felhőkön párnád majd én leszek.
FITORI MELINDA
mindennapos szerelem
körbeviszlek
karikába
felülünk a
fa ágára
onnan sétálunk a Holdra
sápadt arcú
félmanóra
napsugárra
tűzögetlek
majd a földre ejtegetlek
labdázok és
énekelek
kalapodba szegfűt teszek
mindörökre veled leszek
itt a földön
fenn az égen
a hátadon
a szívedben
mindennapi kenyeredben
mindennapos szerelemmel
KONDRA KATALIN
Kölcsönhatás
Reggelente becsatolod a cipőmet,
felkavarod a kávémban a cukrot,
a fontos dolgokra helyettem is emlékszel,
és tükörnek ott a két szemed.
Ahogy rám nézel, tekintetedbe olvadok,
tüzes szikrák lobbannak bennem,
nem kérdezem, tudom: szeretsz.
Reggelente begombolom az inget rajtad,
elkészítem a kávét kettőnknek,
ami neked fontos, arra én is vigyázok,
szemeimben megőrzöm arcod vonásait.
Amikor rád nézek, ellágyulsz,
gyengéden magadhoz vonsz, nem kérdezed,
tudod: szeretlek.
TÓTH TEODÓRA
Ha én egyszer...
Ha én egyszer repülni tudnék,
szárnyak nélkül is hozzád szállnék,
lágyan simogatnám fáradt arcodat,
üres foteledben nyugodtan ülnék,
annyi mindent megfigyelnék
néha kezedhez hozzáérnék.
Ha én egyszer repülni tudnék,
zajtalanul ajtódon át suhannék,
szívedhez gyors léptekkel sietnék,
hogy ha mégis felismernél
soha többé el ne engedjél.
Ha én egyszer repülni tudnék,
szárnyaimmal selymes takaród lennék,
puha csókommal hozzád szólnék,
lelkedhez apró gyöngyöket gördítenék...
akkor talán elhinnéd, még mindig
annyi mindent szeretnék...
VITOS IRÉN
Egymásnak maradni
Jó lenne, jó lenne csak
egymásnak maradni,
többé senki szemében
varázslat után kutatni,
ezeregy helyed közt,
ha lenne egy mellettem,
s minden napban esték,
egymásnak szentelten.
Jó lenne, jó lenne csak
egymásnak maradni,
szemed lágy tűzében
még sokszor melegedni,
megéni a gyarló létet,
meghitt ölelésbe fojtva,
hallani érdes hangod,
harsány nevetésbe fúlva.
Jó lenne, jó lenne csak
egymásnak maradni…
BAJNÓCZI PIROSKA
Lüktetve
Lüktet a lendület
Hajt a végtelenbe
Vágy hátán
Ízlelem a napsugarat
Hajtóerőm másokról
Tükröződik mosolyogva
(Fr)is(s)mert kavalkádban.
Hiányzol, mégis
Bennem vagy
Feszít a nyugalom
Örömest
Elérhetetlen az adott.
HAIKU - ELSŐ KÖZLÉS
FEHÉR N. GYÖNGYI
Hajnal hasadás,
lángod őrzöm örökké,
szabad szívedben.
SOMOGYI KLÁRA
Klarentin vagyok
Fericilinnel élek
minden baj ellen.
APEVA - ELSŐ KÖZLÉS
GYENGE ILDIKÓ
Ne
Csak ma
Valentin
napon legyen
szeretetözön!
SZAKÁLYNÉ NAGY IRÉN
Méz
édes
csókodban
boldogságíz,
örök nektárom.
( Szerk.: Sapa Brown )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése